16. Rész!

 - Gyere Wolf, megérkeztünk. - mondta Seth.
 - Hová? - kérdezte Wolf.
 - Vedd úgy, hogy ez egy ajándék. Erisz, Kaiia, Focou és a többi utánpótlására készítettem valami nagyérdeműt. De nézd meg a saját szemeiddel. - mosolygott gonoszul Seth.
 - E-ez, ez lehetetlen. Mikor csináltad, hogy észre sem vettem? - tátotta száját Wolf.
 - Hát, mikor megalkottam Eriszt, már tudtam, hogy nehéz lesz neki parancsolni, így nem sok hasznát vettem. Ezért az ő teremtését alapjául véve elkészítettem őket, de tökéletesítettem rajtuk. Mindegyik egyed a parancsomat várja. Addig pedig itt alusszák álmukat. - magyarázott Seth.
 - Ez zseniális. Most aztán kitettél magadért. - nevetett Wolf ördögien, csillogott a szeme az örömtől.
 - Köszönöm! - mondta alattomosan hangzó hanglejtéssel Seth.
 - De tulajdonképpen mik is ezek? - kérdezte Wolf.
 - Lycan-oknak neveztem el őket. Két lábon járó, farkas szerű lények, hatalmas karmokkal. Ami mégis különbözik az eddigi kísérleteimtől, és Erisz-től, az az, hogy nem szerves szövetekből áll. Arany, ezüst, réz, acél és egyéb fémekből épülnek fel, mesterséges intelligenciával ellátva. A tökéletes gyilkológépek. - magyarázott Seth.
 - Bámulatos! A Bestia klán újra hatalmas lesz. - nevetett Wolf.
 - A két imitátorra visszatérve. Nem vagyok benne biztos, de úgy gondolom, hogy egy Azoris-on kívüli laboratóriumhoz van közük. Kb. 150 éve, volt egy laboratórium, ahol klónozással, mesterséges testekkel és intelligenciával, agyátültetéssel, és számos egyéb fejedelmi klánok törvényei által tiltott kísérletekkel foglalkoztak. Úgy vélem, hogy ők egy ottani kísérlet eredménye, de arra nem jöttem rá, hogy mi lehet a céljuk. - magyarázott Seth.
 - Értem. Ez bosszantó. - szólt Wolf.
 Eközben a Grande szállásánál:
 - Hahó, Alexis, hallasz? Merre vagy? - szólt Windz a cellajáratba térve.
 - Utolsó cella, bal oldal.. Ki vagy amúgy? - szólt Alexis.
 - Na végre megvagy! - sóhajtott Windz.
 - Te vagy az? TE FÉREG! VAN KÉPED IDEJÖNNI ÉS JÓPOFIZNI? BECSAPTÁL! TŰNJ INNEN! - ordított Alexis.
 - De, én csak.. - szólt volna Windz.
 - SEMMI DE, NEM HISZEK NEKED, MONDHATSZ BÁRMIT! - vágott szavába a leány.
 - Kérlek, ne haragudj, nem gondoltam, hogy Will eddig elmegy. Kaptál amúgy ételt már, vagy hozzak? - kérdezte Windz, közben nyelt egyet.
 - Te tényleg ilyen hülye vagy? Ne fárassz már.. - nézett Alexis maga elé.
 - Legalább akkor a teljes neved áruld el nekem. - nyögte ki szomorúan Windz.
 - Alexis Armstrong. - mondta Lex.
 - A.. A.. Armstrong? - döbbent le Windz, majd folytatta - Te William és Annabeth Armstrong, a Moon klán egykori uralkodóinak lánya vagy?
 - Te ismerted a szüleimet? - vágott rá gyorsan Alexis.
 - Annál többet is.. - üvegesedett be Windz szeme a könnyektől.

Vajon mit tud Windz, amit Alexis nem? Mit fog kezdeni Wolf a Lycan hadsereggel?
Megtudhatjátok a következő részben..!

15. Rész!

- Ahogy gondoltam.. - mondta Frost.
- TE MEG MIT MŰVELSZ? BAROOOOOOOOOOOOOOOOOOOM! - förmedt Frost-ra Nova.
- Ha most nem lennék itt, te még jó pár órán keresztül harcolhattál volna 1 bábbal.. - nyomta el az arcába bújó Nova-t.
- Höh? Mivan? Milyen báb? - nézett körbe Nova.
- Ő itt. - mutatott Frost Focou-ra, majd egy apró tűt állított Focou homlokába villámgyors mozdulattal, amitől a lány egy rongybabává változott.
- És hol az igazi? - kérdezte Nova.
- Már akkor elment, amikor először eltűnt. Mindegy, ez amúgy sem fontos. Amit akartam, azt megszereztem. Nova, indulunk! - magyarázott Frost.
- Már is? Nanee, én még harcolni akarok. - szomorkodott Frost.
- Lesz elég alkalom még a harcra. Azt mondtam indulunk! - nézett szúróan Frost Nova-ra.
- Jól van, menjünk.. LÁVA KRISTÁLY! TÜZES KAPU!
 Nova előhúzott egy pici, piros színű kristályt zsebéből, összetörte, majd egy lángoló karika kezdett előtte tárgulni, ami portálként szolgált számukra. Nova és Frost azonnal távoztak a kapunk.
Eközben a Bestia rezidencián Aron és Arthur Wolf szobája felé tartanak.
*Kopp-Kopp*
- Nyitva! - szólt Wolf.
- Vissza is értünk. - mondta Arthur.
- Elég sok lett a változás, mióta nem voltunk. - jegyezte meg Aron.
- Igen, kicsit alakítottunk a dolgokon. Egy kávét esetleg? - magyarázott Wolf.
- Kávét? Mi nem iszunk olyat. Amúgy, hova lett Focou? - nevetett Arthur.
- Nagyjából annyi, hogy elárult minket. De ebben Seth és Fantom keze is benne volt. - magyarázott Wolf.
- Értem. - mondta Arthur.
- Van még itt 1-2 dolog, ami változott.. De VÁRJUNK! Honnan tudtok Focou-ról? Ti már rég nem voltatok itt, amikor idekerült. - lepődött meg Wolf.
- BASSZUS, ÖLD MEG! - ordított Aron.
Aron felugrott székéből, majd egy löketet adott Arthur-nak, és Wolf-ot egy rúgással fallal együtt kirepítették a szobából.
- ÁTKOZOTTAK! NEKTEK ANNYI! - ordított Wolf, majd épp szárnyakat akart növeszteni, mikor Seth kiugrott egy alsóbb szinten lévő ablakból, és villámgyorsan eltűnt vele.
- SETH, MÉGIS MI A GYÁSZ ÜTÖTT BELÉD? TE IS KAPNI AKARSZ? - förmed Wolf Seth-re.
- Ugyan, hagyjuk a formaiságokat. Tudom kik ők.. - mondta Seth nyugodtan.
- Tudod? Na és honnan tudod, hogy nem ők az igaziak? - nézett Wolf hatalmas szemekkel.
- Lehet, hogy te nem vetted észre rajtuk, de én mindent alaposan megfigyelek. Nem kellett sok idő, hogy észrevegyem, hogy nem ők azok.. - magyarázott Seth.
- De akkor kik ők? - kérdezte Wolf.
- Egy távoli laboratóriumban. Hoppá, rohamosan közelednek. Később elmondom, gyere utánam! - mondta Seth.
- GRRRRRRRR,  nyomorultak! - mérgelődött Wolf.

 Vajon kik a rejtélyes látogatók? Seth hová viszi Wolf-ot?
Megtudhatjátok a következő részben..!

14. Rész!

- Will, nem erről volt szó! - ordított Windz.
- Mit számít ez? Csak nem összemelegedtél a lánnyal? Tudhatnád, hogy nem örömmel teszem ezt. - mondta Will.
- Nem érdekel, engedd el a lányt! - kiabált tovább Windz.
- Azt hiszem nem értjük egymást. Nem jópofizni hozattam ide, ezt te is jól tudod. Dolgom van vele. Most pedig menj, és végezd a többi feladatod. - mondta Will.
- De azt sem mondtad, hogy kínozni fogod, és vallatni. Erről miért nem tudtál szólni? Úgy tudtam, hogy itt mindenki elmond egymásnak mindent. Az érdekes, hogy Frost és Nova is tudott róla, sőt, biztosra veszem, hogy még Kazuya is tudta ezt előttem. Mire véljem ezt Will? - vonta felelősségre Windz Will-t.
Ekkor belépett a szobába egy hosszú, szőke, felkötött hajú férfi, arany színű, lovagi öltözékkel, nagy harci pallossal, akit Kazuya-nak hívtak.
- Miért baj az, ha én is tudom? - mondta Kazuya.
- Azért, mert mindenki tudta, de én, aki elhoztam a lányt, nem! - mérgelődött tovább Windz.
- Ismerlek Windz. Ha elmondtam volna, hogy mi célom van még a lánnyal, akkor alapból ellenségeskedtél volna, és el sem hoztad volna. Nem így van? - magyarázott Will.
- De, de ez akkor is.. - morgott Windz.
- Amúgy meg, miért nem látogatod meg a cellánál? - kérdezte Kazuya.
- Igazad van.. Inkább megyek. De ezzel még nincs vége. - mondta Windz.
- Hogy nincs vége? Hisz el sem kezdődött. - nevetett Kazuya.
- Nevess csak.. De az nevet igazán, aki utoljára nevet. - mondta Windz, majd kifordult a szobából, és elindult Alexis tömlöce felé.
Eközben a Halott kastélyban.
- Szfinx, ha még egyszer kérdezés nélkül hozzányúlsz valamihez a laborban, esküszöm, hogy kinyírlak!! - mérgelődött Prince.
- Mi van már, csak megnéztem 1-2 fiolát.. - mondta Szfinx.
- 1-2 fiolát? Az egész polcot felforgattad! És úgy látom még hiányzik is valami.. - mondta Prince.
- Jaa, tényleg, valami pondora, vagy kondora néven felcímkézett fiola leesett. - nevetett Szfinx.
- Hogy mi? A Pandora főzet? Abból az volt az utolsó fiola, és pont szükségem lenne ráá. - jött majdnem a sírás Prince-re.
- Nem nagy cucc az, na, most mit vagy úgy oda? - kérdezte Szfinx.
- Nem nagy cucc? Tudod mit, azonnal elmész nekem sárkányfűért, hogy pótoljam azt, amit elpocsékoltál! - kiabált Prince.
- Jól van, jól van, nyugi már. Elmegyek és hozok neked izé füvet, csak ne ordíts! - mondta Szfinx.
- Ajánlom is! - mondta Prince.
Focou épp befejezte az ebédjét, amikor Fantom ugrott elé.
- Sziiiia Focou! - nevetett Focou arcába Fantom.
- Te jó ég, rám hozod egyszer a szívbajt. Miva'? - kérdezte Focou.
- Lenne egy ici-pici feladatom a számodra. - mondta Fantom.
- Nyögjed! - válaszolt Focou.
- Szeretném, ha elmennél a Moon várhoz meglesni, hogy mi folyik ott. - mondta a feladatot Fantom.
- Rendicsek, majd jövök. Ahoi! - köszönt Focou, majd el is indult.
Már majdnem a várhoz ért, amikor 2 férfi, Frost és Nova útját állták.
- Na nemár. Érdekes, hogy én akárhányszor eljövök erre, mindig belebotlok valakibe, akivel harcolni kell. - mondta Focou kedvtelen tekintettel.
- Más reakcióra számítottam tőled. - mondta Frost.
- Hát ugyan mire? - kérdezte Focou.
- Nem mindegy? Essünk neki! - mondta Nova lelkesedve.
- Hát akkor uccu neki! - mondta Focou, majd el is tűnt.
- Nemááár, azt hittem harcolni fogunk. - szomorkodott Nova.
- Nem ment el te idióta. - mondta Frost.
- Na most mi van? Én sem tudhatok mindent. - mérgelődött Nova.
- Kukucs! - ugrott Nova elé Focou, majd mikor pengéjével készült átszúrni, Frost elrúgta Nova-t, majd engedte, hogy Focou őt szúrja át.

Vajon mi a terve Will-nek? Focou mit tesz 2 ellenfél ellen?
Megtudhatjátok a következő részben..!

1st Special - Egy kitaszított zseni

 - Úgy fázom... - mondta egy, a téli hidegben az utcán kuporgó kisfiú.
Egy nagy, Moon klán fennhatósága alatt álló város egyik legforgalmasabb helyén didergett az árva egy épülethez simulva. December 23-át írunk. A városban legfőképpen a Moon klán nemesei élnek, és mindenki nagy karácsonyi lázban ég.
Egy kövér, talpig rózsaszínben, tollakkal és drágakövekkel díszített öltözékű hölgy komornyikjával megpillantotta a didergő fiút, kinek hajadon fejét már a hó takarta. Közelebb ment hozzá, majd hegyes cipőjével rugdosni kezdte.
 - Hordd el magad a házamtól koszos kölyök! És még egyszer meg ne lássalak itt! Anyád nem tanította meg, hogy mit illik és mit nem, te kis féreg? - mondta a hölgy epekedő hanggal, majd folytatta - Carmichael, vidd innen!
 - Igenis hölgyem! - szólt a komornyik, majd felemelte a pityergő kisfiút, és egy közeli sikátorhoz vitte.
 - Miért teszik ezt velem? Mit ártottam? Nem akarom, hogy ez legyen. Anya, miért hagytál itt? - sírt az ifjú, ömlöttek a könnyei.
A levegő egyre kezdett lehűlni. Az árva a szeméttárolóból tákolt össze magának egy kis kuckót. Beesteledett. Már majdnem elaludt, amikor megpillantott egy alakot, aki hozzá közeledett. Azt gondolta, hogy a kuckó miatt majd nem veszi észre, de az ismeretlen ember pont a kis kuckó előtt állt meg.
 - Hát te meg ki vagy és mit csinálsz ebben a hidegben idekint? - kérdezte az ember, akinek hangjából kiderült, hogy egy férfi.
A kisfiú kimászott az "építményből" és szortyogva adott választ:
 - Nekem.. Nekem nincs családom, s lakásom sincs.
 - És elárulod a neved? - kérdezte a férfi kedvesen.
 - A nevem Katsuo, és már 7 éves vagyok. - válaszolt a csöppség, s mintha boldognak tűnt volna.
 - Szóval Katsuo. Nagyon szépen csengő neved van. Engem Zane-nek hívnak. - válaszolt a férfi, akiről kiderült, hogy nem más, mint Zane, a Moon vár feje.
 - Zsén. Hehe, Zsén. - nevetett Katsuo. (hívjuk ezentúl nevén - Katsuo).
 - Majdnem. Na de állj fel, és gyere velem. - mondta Zane.
Zane kivitte a sikátorból, s lovasszekerébe tette, majd ő is beült.
 - Susso, hozz egy takarót, és meleg ételt a kocsimba, légy szíves! - szólt Zane Susso-nak. (Alexis későbbi bejárónője - említve a 9. részben)
 - Igenis uram, máris viszem! - mondta Susso nevetve.
Susso betakargatta a fiút, majd ő is beült Zane kocsijába, hogy megetesse és megitassa Katsuo-t.
 - Szfinx, indulhatunk! - mondta Zane.
 - Igen is uram, máris indulunk! - mondta Szfinx, majd meghúzta a gyeplőt, közben pedig gonosz mosoly fagyott az arcára.
A Moon vár felé vették az irányt. Zane egész úton kérdezgette Katsuo-t.
 - Tudom, hogy nehéz most neked, de nem tudsz semmit esetleg a szüleidről? Vagy, hogy miképp kerültél az utcára? - kérdezte Zane.
 - Emlékszem a szüleimre, anyára, de nem tudom a nevüket. Nem jut ecembe. Egyszer, amikor felébredtem, már az utcán voltam. Arra emlékszem csak, hogy nagyon melegem volt, utána pedig fázni kezdtem. De nem tudok mást mondani Zsén bácsi. - nézett lefelé könnyezve Katsuo.
 - Semmi baj. Hagyjuk is ezt a témát. Remélem még éhes vagy, mert nagy lakoma vár még. - mondta Zane mosolyogva.
Katsuo szemében felcsillant a fény. A remény fénye.
Mikor megérkeztek, mindenki lenézően nézett rá. Több száz szúró szempárral nézett farkasszemet, amit Zane tört meg.
 - Mi ez a sűrgés-forgás hirtelen itt? Mindenki oszoljon dolgára. Hát ezért kapjátok a munkabért? - utasított Zane, majd folytatta - Nem kell félned, gyere, keresünk neked egy szobát. Susso, készíts gyorsan elő egy forró fűrdőt a lakoma előtt.
 - Igenis uram, máris megyek. A D körletben jó lesz? - kérdezte Susso.
 - Igen, én is ott gondoltam. Szobát is ott fogunk keresni a fiatalúrnak. - mondta Zane.
Elmentek a vár D körletébe, ami a vár legelőkelőbb része volt, és egy tágas szobába mentek be.
 - Nos Katsuo, ez ezentúl a te szobád. Érezd jól magad! Játékaink ugyan nincsenek, de ha szükséged van rá, akkor csak szólj. Sajnos most mennem kell, de 1-2 percen belül itt lesz Susso, ő majd gondodat viseli. - mondta Zane.
 - Zsén bácsi! - szólt Katsuo, amikor Zane már épp távozott volna.
 - Igen? - kérdezett vissza mosolyogva Zane.
 - Te egy nagyon kedves ember vagy. Mindig számíthatsz jám. - mosolygott Katsuo, majd folytatta - Megígérem, hogy egyszer majd én is erős leszek, és amiért te is megvédtél engem, majd én is megfoglak!
Zane elképedve nézte az alig fél órája még kómás állapotban lévő kisfiú változását.
 - Te tényleg különleges vagy! - mondta Zane, majd távozott.
Három teljes évbe tellett, míg Katsuo teljesen felépült  fizikai és mentális sérüléseiből. Ekkor megkérte Zane-t, hogy járhasson a messze földön híres Moon Akadémia harc- és mágiatudományok szakára. Zane természetesen azonnal igent mondott. Katsuo-t a legtöbben rossz szemmel nézték az akadémián. Sem egyes diákoknak, sem egyes nemeseknek nem tetszett, hogy egy jött-ment kölyök egy ilyen magas rangú oktatási intézménybe jár. Katsuo 15 másik diákkal egyetemben kezdett neki a tanévnek. Katsuo külön tanórákon is észt vett. Ilyen például a logika, felsőbb fokú stratégiai kiképzés és egyebek. Meglepő módon, a külön órái mellett is mindenből jelesen végzett. Bár senki nem akarta elismerni, mégis mindenki tudta, hogy Katsuo egy zseni. Zane nem hitt a szemének, amikor meglátta Katsuo osztályzatait.
Katsuo egy zöldellő parkban sétált a Moon vár területén kívül, amikor valaki megszólította.
 - Héé, te meg mit lógatod erre az orrod?
 - Alexis? Hát te mit keresel erre? - kérdezett vissza Katsuo a lánytól, aki mint kiderült, Alexis volt.
Alexis és Katsuo osztálytársak voltak. Ekkor már mindketten 14 évesek voltak. Az akadémia első 4 évén keresztül ők ketten voltak az osztályelsők, és már mindenki gondolta, hogy a következő 4 évben sem lesz más a helyzet.
Egy héttel később, amikor Alexis megtudta, hogy szülei nem üzleti elintéznivalójuk, vagy egyéb dolgok miatt nem tértek vissza, hanem mindketten rejtélyes okoknál fogva meghaltak, Alexis magán kívüli állapotba esett. Katsuo ekkor is ott volt mellette, s csendesen ennyit súgott a fülébe:
 - CARPE DIEM!

                                                       VÉGE!

13. Rész!

 Útközben Alexis kérdezősködött a Grande felől.
- És mégis milyen szervezet ez a Grande? És melyik klánhoz tartoztok? - kérdezte Lex.
- Egyenlőre nem sok mindent mondhatok. Annyit esetleg, hogy öt tagú szervezetről van szó. Ja, és nem tartozunk egyik klánhoz sem, függetlenek vagyunk. Az értelmetlen háborútokban sem kívánunk, vagyis hát, kívántunk részt venni, dee.. Szóval közbe jött valami, ami miatt kénytelenek leszünk felfedni kilétünket. - magyarázott Windz.
- Aha, értem. És ki a vezéretek? Vagy kik a tagok? - kérdezett újból Lex.
- A vezérünket Will-nek hívják, a többiekkel meg majd megismerkedsz. - válaszolt mosolyogva Windz.
Windz és Lex a Sárkányszurdok egyik távoli pontján egy barlangba mentek be, ami egy feltérképezetlen, ismeretlen helyre vezetett. Óriás, az embereknél akár 10-100-szor nagyobb lila és kék kristályok emelkedtek ki a földből, fa nem volt a nagy területen, és semmilyen egyéb növényzet sem volt jelen a területen 1-2 mohafolton kívül. A terület közepén egy óriás lyuk volt. Windz ide sietett Lex-el.
- Alexis, kapaszkodj erősen, oké? - mondta Windz mosolyogva.
- Megpróbálok! - válaszolt Alexis.
Windz beleugrott Lex-el a lyukba. Egy óriási, fekete, igényesen kidolgozott, kézzel faragott ajtó előtt landoltak.
- Itt volnánk! - mondta Windz.
- Nem valami barátságos hely. Alig látok valamit ebben a sötétben. - mondta Lex.
- Ezt megoldhatjuk. Nova, fényt! Frost, nyisd az ajtót! - Mondta Windz.
- Mondtam már, hogy ne csicskáztass.. - Én sem azért állok itt, hogy tüzet gyújtsak. - mondták rejtélyes hangok.
- Vendégünk van.. - mondta Windz.
- Te normális vagy? Kit hoztál ide? Az életeddel játszol. - Hagyd Nova, majd Will elintézi ezt. - hangoztak újra a rejtélyes hangok.
- Bolondok.. Will küldött érte. Nyissátok már azt az ajtót.. - emelte fel a hangját Windz.
Alexis kezdett aggódni, de bízott Windz-ben. Az ajtó kinyílt, Windz és Alexis pedig bementek. Az ajtón túl egy gyönyörű kastély volt, ami a terület legnagyobb kristályából lett kivájva. Bementek a kastélyba. Egy különös rendszer volt ott kiépítve. Liftek, amiket víz mozgatott, természetes erőforrások, és élelmet szolgáló dolgok. Lex-nek tátva maradt a szája. A különös liften felmentek a kastély tornyába, ahol Will szobája volt. Windz ajtót nyitott, s mindketten bementek.
- Will, megérkeztünk! - mondta Windz.
- Akkor távozhatsz is. - mondta Will.
- Rendben, megyek! Alexis, ne félj, nem lesz semmi baj! Viszlát! - köszönt el Windz, majd kiment.
- Ü-üdv. A nevem Alexis, a Moon klánból. - mondta Lex egy picit ijedten.
- Tudom ki vagy. Én hozattalak ide. És hogy tudd, itt nincs ki megvédjen. Nem lesz itt sem Zane, sem Focou. - mondta ridegen Will.
- Zane.. őt inkább ne is említsük. De miért mondod ezt? - kérdezte Lex.
- Az ittléted lehet kellemes, vagy kellemetlen élmény. Rajtad áll. Annyi a teendőd, hogy elmondod az összes Moon klántag képességeit, gyenge pontjait, szokásait, paramétereit, de még a szemük színét is. Világos voltam? - mondta Will.
- De, mi.. miért szükséges ez? - kérdezte ijedten Alexis.
- Nem mondtam, hogy tehetsz fel kérdéseket! Halljam az infókat, most, megértetted? - ordított Lex-re Will.
Alexis nagyon félni kezdett.
- Nem! - kiáltott Lex. - Nem mondok el róluk semmit! Mit képzelsz, hogy majd idehozatsz, és mindent kitálalok?
Lex-ből a félelem és a düh beszélt.
- Azt sem tudom ki vagy.. Mit képzelsz kivel beszélsz? Nincs jogod parancsolni nekem, nekem rangom van. Még ha ki is vagyok tiltva a klánomból, attól én még nemes vagyok, és rangom jóval Zane rangja felett áll. Azt ajánlom ne beszélj így velem, vagy megjárod! - emelte fel hangját Alexis.
Will hangosan felnevetett.
- Te szegény nőszemély. Azt ajánlom beszélj, vagy nem éled meg a holnapot! - mondta Will.
Will Alexis szemébe nézett, amitől Lex menten összeesett.
- Mi ez? Ki ez? Mit tett velem? Most meg fogok halni? - gondolta magában Lex félelmében és fájdalmában, majd hangosan felsikított.
- Nova, Frost, vigyétek a zárkába! - mondta Will.
- Igenis! - felelt Nova és Frost.
Windz meghallotta a sikítást, és sietett vissza, de mire odaért, Nova és Frost már elvitték Alexis-t. Mérgesen nézett Will szemébe, majd felrobbant az idegtől.

Vajon Windz szembeszáll a Grande-val Alexis miatt? Alexis kitálal a Moon klánról, amiért elárulták, és hogy mentse életét?
Megtudhatjátok a következő részben..!

12. Rész

 Focou sietett vissza Erisz-hez, véget akart vetni az egész hajszának. Út közben találkozott Kaiia-val.
- Hm, na csak összefutottunk.. Hai! - köszönt rá Kaiia-ra Focou.
- Nocsak-nocsak, a kis áruló. - nevetett Kaiia.
- Nevezz annak, nem leszek ettő' kevesebb. - mosolygott Focou.
- Grrrr, még mersz mosolyogni. Otthagytad a klánod, gyáva féreg. - mondta mérgesen Kaiia.
- Én gyáva? Há' nem te támadsz mindenkit hátba egy kisebb sereggel, mikor az egyedül van? - mondta Focou.
- HALGASS! - üvöltött Kaiia, majd folytatta - AZO-RIS! 
Focou közbevágott. Kaiia elé ugrott, kiütötte kezeiből fegyverét és lefogta kezeit.
 - A-a, nem játszunk ilyet. - mondta Focou.
Focou hozzávágta Kaiia-t egy fához, előhúzta pengéjét, Kaiia felé hajította, és odaszögezte vele Kaiia tenyerét a fához.
 - Most szépen ott ülsz, és beszélsz.. Mit tervez Wolf? - kérdezte  Focou.
 - Pont neked fogom elmondani, grrrrrrrrr, nyavalyás! - kiáltotta Kaiia.
 - Akkor nincs mit tenni.. Megízleled a sötétség bugyrait. - mondta Focou, miközben fölfelé nézett. - Nyílj meg, Pokol Kapuja! 
 Kaiia könnyezni kezdett, majd ordított egyet. Ezután csak annyit lehetett hallani, hogy a Pokol Kapuja bezárul. 
 - Most meg késésben vagyok, köszi Kaiia.. - tanakodott Focou, majd tovább indult. 
 Focou közeledett Erisz-hez. Amikor már majdnem odaért, egy a semmiből jött csapás egy fának vágta.
- Franc.. Mi ez? Már vége is lenne a mágiám hatásának? - nézett körbe Focou.
- Szia! - suttogott Erisz Focou fülébe.
- Basszus! - nézett hátra Focou tág pupillákkal, ijedt arccal, majd elugrott.
- Hogy nem láttam. Vagy nem is, hogy nem éreztem? - tanakodott magában Focou. 
- Hihi, most meglepteleeek. Ááá, olyan boldog vaagyok, olyan boldog vaagyok, olyan boldog vaagyok!! - énekelt és táncikált Erisz örömében.
 - Ez a csaj nem kóser.. - mondta Focou, majd gyorsan elrejtőzött egy bokor alá.
 - Neeee, megint elbújsz tőlem. Ez nem fair. Bújj elő, hallod, BÚJJ ELŐ! Ha nem bújsz elő sírok. - kiabált Erisz. 
 - Aha, majd elő fogok bújni.. - gondolta magában Focou, majd folytatta - idejöttem terv nélkül, kafa.. Ki kell találnom valamit.
- Hát megvagy! - mondta Erisz Focou hátánál.
- Hogy a bánatba? Már megint? - mondta Focou, majd felugrott a levegőbe és onnan rátámadt Erisz-re - Sakálsugár! 
Erisz belefújt furulyájába és semlegesítette a támadást. Focou nem állt meg, majd zuhanó lendületből újra támadt.
 - Fekete Kolibri - Vihar Kombó! 
Focou forogni kezdett, majd egy forgószél vette körül. A forgószél színe sötét volt, szinte már fekete. Üstökösszerűen közeledett Erisz-hez. Erisz újra játszani kezdett hangszerén és szertefoszlatta Focou hurrikánját. Focou dermedt arccal nézett Erisz felé, majd eltűnt. Egy fa mögé rejtőzött. Oly gyorsan mozgott, mintha teleportált volna.
 - Ez így nem fog menni.. Valahogy el kell vegyem azt a hülye furulyát. - gondolkodott Focou. 
 - Nem fogod elvenni, az az enyém... - mondta Erisz ismét Focou hátához kerülve.
 Ez egyszerűen lehetetlen. Nem, ilyen nincs, nem olvashat a gondolataimban.. - akadt ki Focou.
 - Most is elugrassz? - kérdezte Erisz.
 Eközben Alexis érezte, hogy Focou bajban van, és elindult felkeresni. Ismét elhagyta a Moon várat bejelentés nélkül.  Sietett Focou felé, ahogyan csak tudott. 
Focou ellökte magától Erisz-t, és felugrott a mögötte lévő fára.
 - AZO-RIS! Felkelő Fenevadak! - aktiválta képességét Focou. 
Megjelent a két farkas, Kage és Shin. Focou ráugrott Kage-ra majd megkerülte Erisz-t, Shin pedig szemben volt Kage-val, közöttük pedig Erisz volt.
 - Dupla Farkaságyú! - utasította támadásra a két farkast Focou, majd leugrott Kage-ról és bujkálás helyett állandóan mozgásban volt. 
 - AZO-RIS! Halálos Szimfónia! - mondta Erisz. 
Erisz megváltozott. Már nem volt olyan szétszórt, bájos kislány. 
 - Nem létezik! - rémült meg Focou - Azoris képesség? Nem, az nem lehet, egyszerűen képtelenség, lehetetlen, nem, nem lehet! - kapkodta a szavakat..
 Focou egy helyben állt, meg sem próbált védekezni, elakadt a szava. Erisz indította a támadását, amikor egy nyílvessző kettétörte furulyáját. 
 - Focou, gyorsan, öld meg! Nincs több lehetőség! - hallotta Focou az üvöltést valahonnan a fák közül. 
Focou kizökkent a dermettségből. Felhúzta felsője úját. Odaugrott Erisz-hez, és szíven döfte, majd egy pecséttel megakadályozta, hogy regenerálódni tudjon.
 - Lex, te vagy az? - kérdezte Focou.
 - Igen, én vagyok.. És pont időben jöttem. Nagyon meggondolatlan vagy.. Egyedül kiállni Erisz ellen azok után, amin átmentünk? - osztotta ki Alexis Focou-t.
 - Na ne kezd megint az anyáskodást.. Meghalt és kész, ez a lényeg.. - mondta Focou.
Eközben Wolf a katonák jelentését olvasta szobájában, amikor kopogtattak az ajtaján. 
 - Gyere be.. - mondta Wolf unott hangon. 
Kinyílt az ajtó, és két 17-21 év közötti férfi lépett be a helységbe. Wolf épp teát ivott, s mikor meglátta, hogy kik léptek be, kiköpte a kortyot a szájából.
 - Ti éltek? - kérdezte a két férfitől Wolf nagyra nyílt szemekkel - de hát láttalak titeket meghalni.. Tisztán emlékszem.. Aron, Arthur, mi történt?
 - Hát, igazából meg is haltunk. Zane ellen akkor semmi esélyünk nem volt.. De óriási szerencsénk volt hogy a Zérus, azaz a Szellemvölgynél ölt meg minket. Azon a helyen akkor a spirituális energia, hogy bárki vagy bármi lelke átvándorol rajta, az újjászületik. De ennek már 40 éve.. - mesélték.
 - Értem.. - mondta Wolf.
Ekkor egy bestia katona rontott be az ajtón. 
 - Wolf nagyúr, a bestiák királya, a birodalom ura, a leendő nagy vezér! Kaiia életét vesztette egy harcban. Ellenfele Focou volt. A Seth úrfi által készített kémszúnyog rögzítette az egész harcot. Kaiia-nak nem maradt semmi a testéből a harc végezeténél. - mondta a katona lihegve.
 - Ez várható volt.. És míg ellenkező esetben nagy veszteségnek számítana, most nincs baj. Aron és Arthur sokkal képzettebb harcosok. - mondta Wolf nyugodtan.
 - Na de uram, Kaiia volt az egyik legkiemel-
 - HALGASS! - vágott közbe Wolf - Hogy mersz megkérdőjelezni? Az van amit mondtam! 
 - Igenis uram, máris távozom! - sietett ki a szobából gyorsan, reszketve a katona.
 - Na és mondd, Zane még mindig ilyen erős? - kérdezte Aron.
 - Nem.. Annak a kornak már vége.. Ariadne barátnőnk tett róla, hogy Zane ne jelentsen akkora veszélyt.. Már ellenem sincs esélye.. Csak ott vannak a gárdistái, akik istenítik és védik, mint a kiskutyák. - válaszolt Wolf.
 - Hm, értem, ennek örülök. - mondta Aron.
 - Akkor mi megyünk, és szétnézünk a várban, rendicsek? - kérdezte Arthur.
 - Menjetek csak.. Hamarosan véghez visszük az akkor kudarcba fulladt tervünket.  - nevetett Wolf ördögien..
Eközben Zane épp a főteremben sétált, amikor megpillantott valakit.
 - Helló Zane! - köszönt az illető.
 - Cedrick? Téged mi szél hozott erre? - kérdezte Zane.
 - Beszélnünk kell.. Alexis-ről. - mondta Cedrick.
 - Miért, mi a gond? - kérdezte Zane.
 - Hát nem is vetted észre? Alexis megint lelépett... - mondta Cedrick gonosz mosollyal. 
 - Mi? Ismét elment? - dermedt le Zane.
 - Igen. Elhúzott, és tudod kivel? Hát ismét Focou-val, a kis rejtélyes csajjal. - tájékoztatta Cedrick Zane-t.
 - Mi a fene ütött bele? - tanakodott Zane.
 - Zane, én azt ajánlom, hogy tedd ki Alexis-t a gárdisták közül.. Már másodjára hagy itt titeket szó nélkül. Nem bízhattok benne. - mondta Cedrick.
 - Ne hidd, hogy ki fogom tenni.. - mondta Zane.
 - Tegyük fel, hogy nagy harc van.. Veszélyben van mindenki élete. Alexis segíthetne, de lelép. Na akkor mit teszel? - mosolygott Cedrick.
 - Van benne valami, de Alexis nem tenne ilyet. Soha nem hagyna minket cserben. - morgott Zane.
 - Jah, nem. Az ünnepség utáni harcban is nagyon sokat segített, láttam. Ült hátul Katsuo mellett, mint aki megkukult.. - mondta Cedrick.
 - Ő védte Katsuo-t! - vágta rá Zane.
 - Jó, hitegesd magad ezzel. De te is tudod, hogyha Alexis a gárdisták között marad, akkor a vesztedbe rohansz. - mondta Cedrick - Ja, amúgy letettem a gárdista vizsgát, meg is lenne az utánpótlás. 
 - Alexis vissza fog jönni.. - mondta Zane.
 - Aha, biztosan... Na helló. És ne lepődj meg, ha igazam lesz. - köszönt el Cedrick, majd elment. 
Három nap elteltével Alexis még mindig nem tért vissza. Ekkor Cedrick drasztikus lépést hajtott végre. Cedrick olyan képességgel rendelkezik, ami képes emberek gondolatait befolyásolni. Zane már így is azon agyalt, hogy kitegye-e Alexis-t, de Cedrick ezt meg is valósította. Rávette Zane-t, hogy tegye ki. Zane csak a gárdisták közül akarta kitenni, de a vének tanácsa javaslatára az egész klánból száműzték, emellett halottnak is nyilvánították. 
 Alexis elköszönt Focou-tól és indult vissza a Moon várba. Amikor a várfalhoz ért és be akart menni a várba a Hold katonák útját állták. 
 - Alexis kisasszony, megkérem, hogy távozzon! - mondta az egyik katona.
 - Mégis mit jelentsen ez? Miért távozzak? - döbbent meg Lex.
 - Ön nemkívánatos személy a klán területén! - mondta egy másik katona.
 - Nemkívánatos személy? Én? Hiszen én vagyok az egyik gárdista. - mondta Alexis.
 - Többé már nem.. - mondta egy rejtélyes hang.
 - Ki van ott? - nézett körbe mérgesen Lexi.
 - Üdv! - lépett elő Cedrick.
 - Cedrick? Te vagy az? Mit keresel itt? - kérdezte Lex.
 - Ó, hát még megismersz? Nem hittem volna.. Még mindig úgy utálsz, mint gyerekkorunkban? - nevetett Cedrick.
 - Te szemét! Tűnj innen.. Hogy engedett egyáltalán az apád el ide a várfalig? Mindig úgy védtek.. A szüleid nemesek, csodálkozom, hogy nem tartanak rövid pórázon.. - mondta Alexis.
 - Nem függök a szüleimtől már.. Te pedig nem jössz vissza a várba. Száműztek, mind a gárdisták, mind a klánból. - nevetett hangosan Cedrick - Ja, és engem vettek fel a helyedre szivi.. Na lépj le! 
 - Szá.....száműztek? - kezdett el könnyezni Lex.
 - Igen, úgyhogy most kopj le! - mondta Cedrick.
 - Nem, ez nem igaz, biztosan nem igaz.. - mondta az orra alatt Lex sírva.
 - Na, elhúznál? Ne akard, hogy kényszerítselek.. - mondta Cedrick.
 - Megfizetsz! Fagyos nyíl! - akart támadni Alexis, de mielőtt ellőtte volna, valaki kiugrott egy bokorból, felkapta Lex-et és elrohant vele egész az erdő végéig. 
 - Ki vagy te? - kérdezte ijedten Alexis.
 - A nevem Windz. Egy Grande nevű szervezet tagja vagyok. Az a piperkőc pedig nem hazudik, tényleg száműztek. Zane saját kezűleg írta alá a száműzető okiratot. - magyarázta Windz.
 - Zane volt? - kezdett újra könnyezni Alexis - Szép.. És én tiszteltem. Apámként néztem fel rá. És ő száműzött. Ez megalázó. 
 - Gyere, elviszlek a rejtekünkbe. - mondta Windz. 
 - Rendben... - mondta Lex sápadtan.
Lex egész úton Windz-et nézte. Nem bírta levenni a szemét a fiú arcáról. 

Vajon megbízhat-e Alexis Windz-ben? És mit takarhat ez a titokzatos Grande szervezet?
Megtudhatjátok a következő részben..!

11 Rész!

 Erisz feje szénné égett. Teste is megviselt állapotba került. Erisz teste gőzölni kezdett, sebei beforrtak. Nyakából nőttek vissza a csontok, a szövetek, a hús, míg végül teljesen regenerálódott.
- Ti kis izék... Ezért elverlek benneteket, meglátjátok! Annyira gonoszak vagytok.. Hát olyan nagy gond, hogy felszeletelnélek benneteket? - mérgelődött Erisz.
Erisz feje elvörösödött. Séta helyett most gyorsabbra vette a tempót, rettenetes gyorsasággal haladt Focou-ék felé. Amikor a Sárkányszurdokba ért, elővette furulyáját, majd játszani kezdett rajta.
- Mi ez? - dermedt le Lex, arcán izzadtságcsepp gurult végig, majd összeesett.
- A francba, basszus. - fordult hátra Focou mérgelődve.
Lex fülére tette kezét, de nem volt hatásos, elájult. Focou, hogy megvédje, egy védőmezőt húzott köréjük. Amint a pajzs felhúzódott, előugrottak Focou fülei. Hogy kizzökentse Alexis-t a dermedt állapotból, Focou pengéjével megvágta Lex karját.
- ÁUU! - sikított fel Alexis.
- Lex, állj fel, GYORSAN! - ordított Focou Lex-re, aki gyorsan felállt.
- Gyerünk, a hang irányába! - folytatta Focou.
- O-oké.. - mondta Alexis könnyezve.
 Focou és Alexis visszamentek a Sárkányszurdokba. Megtalálták Erisz-t is. Egy bokor mögé bújtak, majd megbeszélték a tervet.
 - Figyelj.. Ki fogsz lőni egy nyílvesszőt figyelemelterelés céljából. Ne félj, nem fog történni semmi rossz, nem engedem, hogy bántson. Csak ne bőgj, mert már falra mászok tőled. - magyarázott Focou.
 - Oké, értettem. Nem fogok, sírni, legalábbis remélem. - mosolyodott el Lex.
 - Ha kilőtted az első vesszőt, ugorj egy következő helyre és lőj onnan is. És így tovább, zavard össze.
 - Meglesz, meglesz.. Ennyihez csak értek. - nevetett Alexis.
 - Csendesebben, basszus, csendesebben.. Be nem áll a szád, atyám... - mérgelődött Focou, majd folytatta - RAJTA!
Alexis rálőtt Erisz-re, majd ugrált körülötte és mindenhonnan lőni kezdte. Focou eközben készült a tervére.
 - I - chi - wa - ra - ta - te - tsu - wi - na - ka - de - mo - li - i - in - den - tes.... - ismételgette Focou,
Erisz körül egy fekete kör jelent meg. A körből fekete füst szivárgott, ami kötélként tapadt Eriszre és lerántotta a fekete körbe.
 - Lex, FUSS! GYORSAN! - kiáltott Focou.
 - De - kezdte Alexis, de Focou közbevágott:
 - Nincs de, FUSS MÁR TE IDIÓTA!
 - I-igen. - mondta Lex, majd menekülni kezdett.
Focou odaszaladt a füstölgő körhöz.
 - DÉMONKIRÁLY PECSÉTJE! ZÁRULJ! - kiáltott Focou.
A helyszínen óriási robbanás tört ki. Focou egy fának vágódott. A Démonkirály pecsétje miatt Focou elveszítette bal karját.
 - Francba, Karkat, dugd elő a képed. - mondta Focou.
 - Jeleen! - kiáltott Karkat.
 - Add ide a fekete elixírt! - mondta Focou.
 - De azt más dologra tartogattad. - akadékoskodott Karkat.
 - Fogd már be és add ide.. - mérgelődött Focou.
 - Oké-oké, ne húzd fel magad. - mondta Karkat, majd odadobott Focou-nak egy fiolát.
 Focou kibontotta fiolát és lehajtotta tartalmát.
 - A franc, ez még mindig borzalmas.. - mondta Focou fintorogva.
Focou karja visszanőtt. Elindult Alexis után, hatalmas sebességgel. Alig 1 perc alatt utolérte Lex-et. Focou elkapta Alexis-t és más irányba kezdett futni. A Moon vár felé vette az irányt egy olyan ösvényen, amit Alexis nem ismert.  Mikor kiértek az erdőből Alexis megpillantotta a Moon várat, és el akart menekülni, de Focou elkapta, kivágta a Moon vár óriási kapuját, ahonnan épp Zane jött kifelé, majd Alexist odahajította.
 - Üdvözlet! - mondta Focou, majd elhúzott.
 - Alexis? - tette fel a kérdést elképedve Zane.
 - Miért, kit vártál? - kérdezett vissza Lex.
 - Jézusom, Lex, hol voltál? Az egész vár téged keresett, és rengetegen megsérültek amiatt, hogy te elszöktél.. Mégis mi járt a fejedben? - oktatta ki Zane Alexis-t.
 - Igen, tudom. - nézett maga elé Alexis szomorúan, majd gyors tempóval felfutott a szobájába.
 - Várj! - kiáltott Zane, de addigra már Lex elhúzott és magára csukta szobája ajtaját.

Vajon hová ment Focou? Alexis miért nem áll klánja szeme elé? 
Megtudhatjátok a következő részben..!